"Ez nem azt jelenti, hogy lemondtam volna a továbbjutásról, de nem szeretném, hogy kudarcként éljék meg az esetleges kiesést. Az a fontos, hogy jó meccseket játsszunk és tisztességgel helytálljunk, illetve stabilizáljuk magunkat az Eb-mezőnyben. Nagy eredmény, hogy 44 év után ismét kijutottunk az Eb-re, ráadásul az utolsó meccseken bravúros teljesítményt nyújtott a válogatott, így bebizonyította, hogy valóban ott a helye Franciaországban" - mondta Csányi a telki edzőközpontban tartott közgyűlésen.

Az ülést követő sajtótájékoztatón kifejtette saját elvárásait: azt szeretné, hogy a nemzeti csapat úgy futballozzon, mint a horvátok elleni barátságos mérkőzés második félidejében, mert akkor meglepetést okozhat a kontinensviadalon.

A sportvezető szerint a magyar labdarúgás egyik legnagyobb problémája, hogy nincsenek szurkolók a lelátókon. Úgy vélte, ennek egyik magyarázata, hogy stadionjának építése miatt jelenleg több csapat nem hazai pályán játszik. Ugyanakkor kijelentette, javul az élvonalbeli bajnokság színvonala, így ez nem lehet akadálya a nézőszám-emelkedésnek, szerinte jobb marketingmunkára van szükség és a klubokkal közösen kidolgoznak majd egy akciótervet. Elismerte, hogy volt olyan intézkedés, amely "nem állta ki az idő próbáját", példaként a szurkolói kártya kötelezővé tételét említette, amelyben saját felelősségét is kiemelte. Hozzátette, utóbbi eltörlésétől nagyobb eredményt várt, de ettől sem emelkedett drasztikusan a nézőszám.

Csányi arról számolt be, hogy 2015-ben rekordösszegű TAO-pénz, 43 milliárd forint érkezett a labdarúgásba. Az MLSZ által felhasznált összegből 4 milliárdot az utánpótlásra, 3 milliárdot az amatőr díjak csökkentésére és szintén 3 milliárdot infrastruktúrafejlesztésre fordítottak. Kiemelte, hogy 200 program esetében találtak hibát az ellenőrzés során, ami 740 millió forintos visszafizetési kötelezettséget vont maga után. Gazdasági beszámolója végén kijelentette, az MLSZ a 2015-ös esztendőt 316 millió forintos nyereséggel zárta.

Három területen sikerről számolt be Csányi: a női futballban, a futsalban és sportdiplomáciában egyértelmű fejlődés tapasztalható meglátása szerint. Szintén pozitívumként említette, hogy 2011 óta 586 pálya épült, illetve hogy húsz stadion szerepel a Nemzeti Stadionfejlesztési Programban.

Az utánpótlással kapcsolatban viszont elégedetlenségének adott hangot. Az U20-as vb-n szerinte helyt állt a nyolcaddöntőben búcsúzott magyar csapat, de más eseményre nem sikerült kijutnia a különböző válogatottaknak. Továbbra is abban látja a sikertelenség okát, hogy kevés fiatal jut szóhoz az élvonalban. Kiemelte, hogy eddig azt gondolta, az akadémiák nem végeznek megfelelő munkát, de a Double Pass elemzése szerint a 8-14 éves korosztálynál van a legnagyobb probléma, azaz az akadémiák már nem megfelelő alapanyagból dolgoznak. Viszont azt is kijelentette, a jövőben azok az akadémiáknak kapnak kiemelt támogatást, amelyek NB I-ben, vagy legalább NB II-ben futballozó játékosokat tudnak felmutatni.

Az élvonalra áttérve jelezte, 60-ról 75 százalékra nőtt a magyar játékosok aránya, míg 5-ről 10 százalékra emelkedett az U21-es játékosok szereplése. Az NB II-ről azt mondta, kissé szétesett, egyik része közel van az élvonalhoz, a másik pedig messze elmarad tőle, így kíváncsian várja mit hoz majd, hogy 16-ról 20 csapatosra emelték a létszámot.

A sajtótájékoztatón a Puskás Ferenc Stadionról is beszélt az MLSZ-elnök. Elmondta, újra kellett tervezni, de megérte várni, mert jobb lett a végleges terv, mivel a lelátók meredekebbek lesznek, ezáltal igazi katlan hangulatú aréna épül majd. Jelezte, a stadion 2019 márciusára készülhet el, így szerinte 2021 előtt nem valószínű, hogy rangos európai kupafinálénak adhatna otthont.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés